November 25-e a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja.

Ezt a napot 1981 óta tartják számon a világban.Persze nem csak egyetlen nap van az évben, amikor ez a téma előtérbe kerül.Szinte nap mint nap hallunk olyan történtekről manapság is, ahol a nők áldozati szerepbe kerülnek.  

A bántalmazást általában fizikai erőszakként fogjuk fel. De nagyon sok ember él olyan kapcsolatban, ahol nap mint nap érzelmi sebeket szerez. Ahol nem fizikailag van bántalmazva, hanem az emberi méltóságában, a személyiségében, az érzelmi jóllétében. Ahol a mentális egészsége van kockára téve. Ezek ugyanolyan bántalmazó kapcsolatok, amelyek fizikai síkon is hatással vannak ránk, hiszen az állandó stressz, ami ezeket a kapcsolatokat jellemzi megbetegíthetik azt, aki hosszú időn keresztül benne él.

Olvass tovább

Az erőszakmentes kommunikáció lényege, hogy a mondandónkat ÉN üzenet formájában juttassuk el a másikhoz.

Ahhoz viszont hogy átmenjen az üzenet, ahhoz szükség van egy „adóra”, és egy „vevőre”.

Vagyis csak akkor lehet egy “ÉN üzenet” hatásos, ha erre a “vevő” is készen áll.

Olvass tovább

Amikor a betegség maga a megoldás…

Voltál már abban a helyzetben, hogy egy betegség segített abban, hogy ne kelljen részt venned egy olyan eseményen, amelyre nagyon nem akartál elmenni?

Nagyon sokszor előfordul az életben, hogy rákényszerülünk arra, hogy szembe menjünk a saját vágyinkkal. Amikor kényszerít minket az élet, hogy megtegyünk valamit, pedig minden porcikánk tiltakozik ellene.

Olvass tovább

Vajon van-e magasabb értelme a betegségeknek, és a baleseteknek?

Az már közismert, hogy a betegségeknek és a baleseteknek lelki oka van. Az elemzések viszont általában véget is érnek ott, hogy mit üzen az érintett szerv, illetve testrész. Azzal általában nem foglalkoznak, hogy milyen múltbeli események kapcsolódnak ehhez a fájdalomhoz. Odáig pedig már végképp nem jutnak el a feltárás során, hogy vajon mi a valódi CÉLJA ennek a helyzeteknek?

Pedig pontosan ezek a múltban átélt, feldolgozatlanul maradt fájdalmak térnek vissza egy-egy betegség, esetleg baleset formájában. Amig nem nézünk szembe ezekkel az elvarratlan szálakkal, addig időnként felbukkannak, hogy felhívják magukra a figyelmünket.

Olvass tovább

A legtöbb emberi kapcsolat, a vélemények különbségén fut zátonyra.

Van nekem egy igazságom, és van neked egy igazságod. Neked is igazad van, és nekem is igazam van. Másképp viszont, nekem sincs igazam, és neked sincs igazad. Mert miről is van szó valójában? Van egy véleményem valamiről, és neked is van, és ez a kettő nem egyezik meg egymással.

Olvass tovább

Nap, mint nap választásokkal nézünk szembe és persze egyértelmű, hogy szeretnénk mindig JÓL DÖNTENI!

De vajon létezik-e egyáltalán rossz döntés…?

Alapvetően a rossz és a jó, csupán itt a földi síkon válik ketté. Csak itt van jelentősége, mivel itt egy beszűkült tudatállapotban létezünk.

Minden döntésünkkel, amikor igent mondunk valamire, tulajdonképpen nemet mondunk valami másra. Ez pedig azzal jár együtt, hogy mindenképpen megtapasztaljuk előbb-utóbb a vesztesség élményét. Amikor valami olyan eseményre bólintunk rá, ami pillanatnyilag fantasztikusnak tűnik, akkor persze nem vesszük ezt észre. De később gyakran megjelennek a „mi lett volna, ha…” kezdetű mondatok.

Olvass tovább

Voltál már abban a helyzetben, hogy egy baráti találkozó után teljesen kimerülten értél haza?

Úgy érezted mintha elszívták volna az összes energiádat?

Ilyenkor mindannyian feltesszük magunknak a kérdést, hogy megérte erre szánni az időnket…? Általában arra a következtetésre jutunk, hogy jobban jártunk volna, ha inkább otthon maradunk egy jó könyvvel, vagy megnézhettünk volna helyette egy filmet. Sőt néha odáig jutunk, hogy ennél a találkozónál bármi jobb lett volna…

Olvass tovább

Mi is a szégyen?

Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor egy helyzetben legszívesebben a föld alá süllyednénk, szinte megsemmisülünk. Ekkor azt gondoljuk, hogy hibáztunk, hogy olyat tettünk, amellyel mások előtt nevetségessé váltunk. Értéktelennek, ostobának, szánalmasnak és szeretetre méltatlannak érezzük magunkat.

Olvass tovább

Nagyon sokszor megkapom azt a kérdést, hogy lehet-e dolgozni olyan valakinek a problémájával, aki nincs jelen? Úgy gondoltam itt az ideje, hogy körbejárjuk ezt a témát, mivel több szempontot kell ilyenkor figyelembe venni.

A kineziológiában létezik egy olyan lehetőség, amit helyettesítő oldásnak vagy szurogátos oldásnaknevezzük.

Olvass tovább