Megfélemlítés árnyékában

November 25-e a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja.

Ezt a napot 1981 óta tartják számon a világban.Persze nem csak egyetlen nap van az évben, amikor ez a téma előtérbe kerül.Szinte nap mint nap hallunk olyan történtekről manapság is, ahol a nők áldozati szerepbe kerülnek.  

A bántalmazást általában fizikai erőszakként fogjuk fel. De nagyon sok ember él olyan kapcsolatban, ahol nap mint nap érzelmi sebeket szerez. Ahol nem fizikailag van bántalmazva, hanem az emberi méltóságában, a személyiségében, az érzelmi jóllétében. Ahol a mentális egészsége van kockára téve. Ezek ugyanolyan bántalmazó kapcsolatok, amelyek fizikai síkon is hatással vannak ránk, hiszen az állandó stressz, ami ezeket a kapcsolatokat jellemzi megbetegíthetik azt, aki hosszú időn keresztül benne él.

A bántalmazó kapcsolatok nagyon sok fajtáival találkozhatunk az életünk során. Nem szűkíthetjük le csupán a közeli emberi kapcsolatainkra. Maga a bántalmazás megnyilvánulhat a családon belül, a párkapcsolatban, az iskolában, a munkahelyen, de akár hétköznapi helyzetekben is, mint amilyen a közlekedés, a vásárlás, vagy akár a hivatalos ügyek intézése.

Van az alkalomszerű bántalmazás, amikor valakit váratlanul támadás ér, és van a folyamatos bántalmazás, amikor nap mint nap ki van téve valaki egy másik ember bántalmazó viselkedésének.  

Nem mondhatjuk azt, hogy az egyik súlyosabb, mint a másik, hiszen egy alkalommal történő bántalmazás is hagyhat olyan súlyos nyomokat, amelyek egy életre megnyomorítják az illető testét, lelkét, személyiségét. Olyan lenyomatokat hordozhat, amelyek akár az egész életét megkeseríti az elszenvedőnek.

Gyakran előfordul, hogy a bántalmazók maguk is áldozatok voltak korábban, ahogy ezt már a pszichológia is bebizonyította. Vagyis olyan személyiségtorzuláson mennek keresztül az áldozatok, ami egy életre megnyomorítja őket. Ez persze nem menti fel őket a későbbi időszakban elkövetett bántalmazó cselekedetük, vagy éppen viselkedésük alól.

A mai társadalmunkban törvényileg elítélni csak a fizika erőszak elkövetőit lehet. Nem véletlen, hogy csak akkor avatkoznak közbe a hatóságok, amikor már vér folyik. Addig pedig hosszú az út, főleg a családon belüli erőszakok esetében. És nem is mindenhol jut el idáig a történet szerencsére.

Viszont a bántalmazások nem csak a testben, hanem a lélekben is hatalmas károkat tudnak okozni. Ez viszont nem számít bűntettnek a szó hivatalos értelmében.

Meg kell említenünk, hogy nem csak a nők lehetnek áldozatok, előfordul az is, hogy ők válnak bántalmazóvá. És innen már egyenes út vezethet a gyerekek bántalmazásához, ahol a borzalomhoz képest eltörpül az áldozat és az elkövető nemének jelentősége. Az utóbbi hónapokban rengeteg ilyen eset került napvilágra.

Most viszont közelítsük meg inkább magát a bántalmazást, korra és nemre való tekintet nélkül. Most nem ez a lényeg, hogy ki a tettes és ki az áldozat, hanem maga a tett, és az, ami kiváltja…

Mit is nevezhetünk valójában a bántalmazásnak?

A bántalmazás gyakran rejtett, mérgező magatartásformák összessége, amely nem feltétlenül fizikai erőszakban nyilvánul meg. Vagyis a bántalmazás történhet szavakkal, gesztusokkal, vagy akár csenddel veréssel is. Az, hogy kinek mi a fájdalmasabb azt az egyéni tűréshatárunk határozza meg.

Azt, hogy miért válik valaki bántalmazóvá, annak nagyon sokrétű oka lehet. Az biztos, hogy ugyanazok a történések az egyik emberből áldozatot, a másikból tettest csinálnak, a harmadik pedig feldolgozza, és többé kevésbé egészséges személyiségként éli később az életét.

Mégis álljon azért itt egy pár dolog a teljesség igénye nélkül, ami hajlamossá tehet valakit a bántalmazóvá válásra:

• Gyerekkorában erőszakos, bántalmazó családban élt, ahol tanúja volt a környezetében zajló kegyetlenségnek, de lehet, hogy ő maga is áldozat volt. Ellentmondásnak tűnik, mégis felismerhető ez a minta.
• Elhanyagoló családi környezet, gyerekkori traumák, amelyek nem kerültek feldolgozásra.
• A háttérben rejtve megjelenik az alacsony önértékelés, amit erőszakos viselkedéssel kompenzál a kapcsolataiban.
• Negatív szociális környezet, haverok, csoportok, bandák, amelyben az erőszakosság a menő, ez pedig beépül az értékrendbe.
• Léteznek olyan tulajdonságok, amelyek már eleve hajlamosítanak a bántalmazó viselkedésre. Ilyenek az empátia, a tolerancia hiánya, az erőszakos, irányításra vágyó, vagy éppen manipulatív személyiségjegyek.
• Minden esetben gond van a szeretet befogadásával, és kimutatásával egyaránt. Vagyis nem tud mit kezdeni a szeretet érzésével, s ez lehet hozott, vagy tanult viselkedési minta egyaránt.

Sok bántalmazó kontrollvesztéstől vagy kisebbrendűségi érzésektől szenved, így a párkapcsolatban próbálja visszaszerezni önbizalmát és hatalmát. Ez egy látszólagos ellentmondás, de teljesen logikus.

Korai figyelmeztető jelek

A mentális és emocionális bántalmazás felismerése gyakran nehéz, mivel a jelek aprónak tűnnek eleinte, és csak fokozatosan jelennek meg.

Figyelmeztető jelek közé tartozhat, ha:

• A partnerét állandó kritizálja, lebecsüli, leszólja.
• Irracionálisan viselkedik, ami elbizonytalanítja a másikat.
• A partnerét okolja, hibáztatja, gyakran a saját viselkedéséért is.
• Féltékeny a másik sikerére, kapcsolataira, igyekszik őt izolálni.
• Mindent kontrollálni akar, a másik fél pénzét, kapcsolatait és még az idejét is.

Persze ezek a viselkedési minták eleinte szinte észrevehetetlenek, és gyakran a partner hajlamos ezeket elbagatellizálni. Vagy éppen a szeretet jeleként próbálja magyarázni. Csak lassan ébred rá arra, hogy ez a viselkedés nem felel meg a normális emberi kapcsolódásnak.

Éppen ezért nagyon fontos minél előbb észrevenni, felismerni, a másik fél túlzottan kontrolláló, manipuláló és érzelmi zsarolással járó viselkedését.

Mert az első lépés az, hogy felismerjük azt, ami van!

A Bántalmazó, megfélemlítő magatartás dinamikája

A bántalmazó magatartás dinamikája ciklikus, és három fő szakaszból áll:

• a feszültség növekedéséből,
• a bántalmazás csúcspontjából, és
• a megbékélési szakaszból, ahol a bántalmazó bűnbánatot színlelhet.

Ez a dinamikus ciklus újra és újra megismétlődhet a kapcsolatban, hosszabb, rövid szünetek után.

A kapcsolat elején szinte észrevétlen ez a mintázat. Kell egy kis távolság, és ismétlés ahhoz, hogy képessé váljon az áldozat ennek felismerésére.

Általában, amikor kirobban a konfliktus, akkor az áldozat magát okolja. Elbizonytalanodik, és keresi magában és a viselkedésében azt a pontot, amivel kiváltotta a másik haragját, agresszióját. Erre fűződik rá a bántalmazó is gyakran. Az áldozat egyre jobban elbizonytalanodik a saját értékességében, és a saját igazában, a saját józan eszében. Ha sikerült elszigetelni őt a külvilágtól, akkor még a visszajelzés sincs meg, ami segítene neki felismerni az áldozati szerepet, és egyre inkább elveszíti az önbizalmát és a reményét egy jobb élet iránt.

A nyugalmas periódusokban pedig reménykedik abban, hogy most már végre béke lesz. Elhatározza, hogy legközelebb jobban figyel majd, hogy elkerülje a konfliktusokat. Vagyis egyre jobban finomítja a saját érzékelését, hogy észrevegye a legkisebb jelet, és kikerülje a bántalmazást. Ezzel pedig elkezd szépen feladni önmagát, a vágyait, és belecsavarodik az állandó készenlétbe.

Van-e kiút a bántalmazó kapcsolatokból?

Számos áldozat számol be arról, hogy úgy érezte, csapdába esett, és nem volt képes kilépni a kapcsolatból. Különösen fontos, hogy megértsék, nem ők a felelősek a bántalmazásért, és hogy van lehetőségük segítséget kérni és visszaszerezni az életük feletti irányítást.

Ahhoz, hogy egy áldozat képes legyen kilépni a bántalmazó kapcsolatából hatalmas tudatosságra, és eltökéltségre van szüksége. Ebben a fázisban mindenképpen érdemes segítő szakemberhez fordulni. Nem csak önmaga megismerésére van szüksége, hanem el kell sajátítania egy csomó viselkedési módot, amely kiviszik őt ebből a bántalmazó mintából.

Ilyen például a nemet mondás képessége, az egészséges határok kijelölése, egy stabil önbizalom kialakítása.  Ez viszont egy hosszabb folyamat, amiben sokat segíthet a külvilág. Vagyis vissza kell építeni a korábban lezárult kapcsolatokat, vagy éppen újakat szerezni.

A támogatói csoportok szintén hatékonyan segíthetnek megérteni és feldolgozni a bántalmazó kapcsolat okozta traumákat. Érzelmi támaszt nyújtanak, és lehetőséget biztosítanak a hasonló problémákkal küzdő emberekkel való kapcsolatfelvételre és tapasztalatcserére.

A lényeg, hogy van lehetőség arra, hogy kilépj a bántalmazó kapcsolatból.

De nagyon fontos az is, hogy felismerd, hogy miért kerültél bele egyáltalán… Mi az részed, ami megengedte, hogy egy bántalmazó lépjen be az életedbe. Az önismereti úton pont ez az, amire ráláthatsz. És ha képes vagy ezt felismerni, és azt is megérteni, hogy honnan hozod ezt a problémát, akkor tudsz csak olyan változást elindítani az életedbe, ami soha többé nem engedi meg azt, hogy egy bántalmazó számára elérhető legyél.

Ez az út nem könnyű, befelé visz életed mélységeibe. De minden pillanata megéri, mert egy boldogabb, önazonosabb élet felé vezet téged!

Ehhez kívánok neked hatalmas erőt és kitartást! ❤️