Több vagy, mint a fizikai tested!

Érzelmekkel, gondolatokkal, lélekkel rendelkezel és nem véletlenül választottad a Föld bolygót az újjászületésedre. Tanulni, fejlődni jöttél, és ez a közeg erre tökéletesen alkalmas. Vagyis amit most meg kell tanulnod, meg kell szülnöd magadból, azt itt tudod megtenni. Ha nem így lenne, akkor nem ide születtél volna és nem ebbe a fizikai testbe.

Tehát nekünk, akik itt vagyunk a Földön, dolgunk van a fizikai síkkal. Nem hanyagolhatjuk el a testünket, és a földi dolgokat azzal az indokkal, hogy mi ennél többek vagyunk. Élnünk kell ezen a bolygón, tehát meg kell teremtenünk ennek a feltételeit. Ennünk kell, laknunk kell valahol, be kell illeszkednünk a társadalomba, utódokat kell világra hoznunk, és gondoskodnunk kell róluk, és persze ehhez pénzre is szükségünk van. Tehát mindaz a korlátozó tényező, amit az I. Modulban vizsgáltunk meg, hozzájárul a fejlődésünkhöz.

Viszont a legfontosabb kérdés az, hogy miközben ezeket megteremted, mit tanulsz meg a világról, a másik emberről és önmagadról. Hogyan alakul az értékrended eközben? Mit fogadsz el igazságnak és miben hiszel? Pontosan ez az, amiért itt vagyunk. Tanulunk mindenből, a kapcsolatainkból, a nehézségeinkből, a sikereinkből, és a csalódásainkból.

Tanulunk egymástól és tanuljuk saját magunkat is.

Az, hogy itt vagyunk a Földön, hatalmas lehetőséget biztosít a lelkünk számára a fejlődésre. A Föld az érzelmek bolygója, nem véletlenül látszik kéknek a világűrből nézve. Tehát az érzelmek segítségével kell boldogulnunk ebben a földi létben, közben figyelve  a gondolatainkra, a fizikai testünkre, hogy a lelkünk szárnyalni tudjon.

Több élet van már mögöttünk, és még rengeteg előttük. Nincs olyan hogy „ez az utolsó életem”, hiszen mindig van hová fejlődni.  Persze eljuthat a lélek oda, hogy már nem saját maga miatt jön le, hanem azért, hogy másokon segítsen. Ők a  megvilágosodattak.

Minden egyes leszületés új lehetőséget biztosít arra, hogy a lelkünk tovább fejlődjön. Éppen ezért minden életünknek konkrét célja van.  Számomra úgy jelenik meg az életeink láncolata, mint egy gyöngyszemekből álló tölcsér szerű spirál, ami felfelé tágul, és egyre magasabbra emelkedik. Van egy íve ennek a fejlődésnek, csak ezt itt lent, a földi síkon, nem látjuk tisztán.

Viszont van egy olyan szakasz az életek között, amelyben minden világos és érthető. Ezt nevezzük köztes létnek, vagy másképp Bardo-nak. Erről a világról lesz szó a következő részekben.

Lépj be a titkok világába!